3 hónappal ezelőtt ígértem, hogy a ködbe burkolt Főtáv kéményt ábrázoló képemből timelapse videó is látható lesz.
 |
| Az emlékezetes ködös januári reggel egy nyári nappal összehasonlítva. Középpontban a Főtáv Kunigunda utcai kéménye |
Most elkészült a videó és sok szeretettel osztom meg mindenkivel. Külön köszönöm Havasi Balázsnak, amiért felhasználhattam Ébredések című zenéjét.
Az összes képet gyakorlatilag egy helyről, a budapesti Hármashatár-hegy siklóernyős starthelyéről fényképeztem.
A videó megtekinthető a honlapomon is:
http://www.mayermiklos.com/Videos/Timelapse/i-tS9snZS/A
Ez egy ún. timelapse technikával készült kisfilm, amelyben pár másodperces időközökkel készült fényképek vannak összefűzve videóvá, ezáltal a valóságot felgyorsítva mutatva be. Jelen esetben 24 képkockát látunk másodpercenként, és a legtöbb résznél 2 másodpercenként csináltam fényképeket. Így azokat összefűzve, a valóságot 24 x 2 = 48-szoros gyorsításban láthatjuk.
Mit is látunk?
1. Napkelte egy tiszta reggelen
Furcsa lehet, de a napkelte az egyik legnehezebb timelapse téma, több okból:
– Először is, az esetek többségében csak nagyjából tudja az ember, hol fog felkelni a Nap, csak egy fényesedő, szürke horizontot látni. Mivel a Nap nálunk balról-jobbra 42 fokban felfelé mozog, nem mindegy, hogy merre megy ki a képből (érdekesség kedvéért: a Déli-féltekén a Nap jobbról-balra menne, ha napkeltéről beszélünk).
– Másodszor, mivel még nem látszik a Nap, ezért az expoziciót sem lehet teljesen pontosan beállítani, ezen felül a fények másodpercről másodpercre erősödnek.
– Harmadszor, a Nap korongja nagyon gyorsan kb. 2 perc alatt bújik elő a látóhatár mögül.
Ezen a napon a látóhatár különösen “piszkos” volt, gyakorlatilag nem látszódott, hogy meddig tart az ég és meddig a Föld. Egészen addig, míg a Nap vörös korongja pillanatok alatt megjelent! Gyors komponálás (addig ugye csak kb. tudtam hol fog feljönni), expozició beállítás (rekesz üzemmódban hagytam, hogy a változó fényviszonyokat kövesse) és indítottam is távkioldót 1 másodpercenkénti exponálásra. Ezalatt az egy perc alatt már a fél Napkorong kint volt.
2. Kavargó felhőtenger Budapest északi része felett, Üröm, Budakalász, Szentendre felé nézve. Háttérben a Pilis és Visegrádi hegység (2011 január 17.) A jelenségről és a körülményekről bővebben írtam ITT.
 |
| Így néz ki felhők nélkül: Balra az első csúcs a Nagy-Kevély, alatta Pilisborosjenő. Ennek gerincét követve jobbra lefelé Ürömhöz és Budakalászhoz érünk. Mögöttük Szentendre, a Pilis és Visegrádi hegység. Jobb oldalt a Naszály, és a mindenhonnan látható kőbánya, alatta jobbra még Vác is látszik. |
3. Ugyanaznap, ugyanonnan nézve, felhőfolyam valahol Angyalföld, Újpest felett.
4. Ebből a ködből csak Budapest legmagasabb építménye, a Főtáv Kunigunda utcai 203 méter magas kéménye állt ki.
Számomra itt a nagy kérdés, hogy mi okozza a kémény jobb aljából “feltörő” felhőket? Erre válaszként a Főtávtól megtudtam, hogy a nagy kéménybe kötött kazánokon kívül megbújik még 3 erőművi blokk is, melynek kisebb a kéménye, de nagy sebességgel lövi fel a széndioxidból és vízgőzből álló égésterméket.
A kéményről, amelyről régebben bázisugrás versenyt is rendeztek, a Budapest színterei blog készített egy nagyon érdekes, szép fotókkal bőven megtűzdelt írást, ajánlom mindenkinek!
Ezt a képemet a NASA a nap földtudományi képének választotta 2013 június 1-n:
 |
5. Angyalföld, Rákospalota felé nézve.
6. Hogy ne csak kavargó ködöt lássunk és tudjuk hová tenni a méreteket, egy régebbi, nyáron készült panorámaképemre vetítettem a timelapse videót. A panorámát nagy felbontásban ITT lehet megtekinteni.
7. Majd 2013 szeptemberében ugyanarról a helyről készítettem egy esti timelapse-t is, amit szintén a panorámaképhez fűztem. Itt is meglátszik, hogy mikre jó ez a technika: egy állóképből nem lenne ilyen egyértelmű, hogy hol futnak az autópályák, így viszont a csíkok kirajzolják az M0, M2 és M3-st.
A kémény mögötti erős fehér fény pedig valószínűleg egy Újpest meccs “hatása”.
 |
| Budapest északi része a kék órában |
8. Az egyetlen kakukktojás, a naplemente: bár ez is a Hármashatár-hegyen készült, de a tényleges “csúcson”, kb. 200 méternyire, ahonnan kilátni nyugat felé. Ennek készítésekor olyan erős szél fújt, hogy az amúgy igen masszív állványt is beremegtette.
Végére egy kis gondolatébresztő. Nekünk magyaroknak magától értetődő, hogy szűkebb értelemben egy nap a Nap kelte és nyugta között eltelt idő, valamint a Nap keleten kel, délben jár délen és nyugaton nyugszik. Sőt, nem látjuk, de éjszaka éjszakon jár (az észak égtáj régi neve).
Utánanéztem, és kevés nyelvben van így. Latin nyelvekben abszolút nem, szlováknál szintén nem, finn-észtnél sem, de pl. a törökben a dél és észak kivételével majdnem ugyanez.
