Írásaim a fotózás világából
Szinte minden fotótechnikai kérdésről, ami velem szembe jön, írok egy bejegyzést.
Az exponálógomb lenyomásától az utómunkáig, mindig van új a nap alatt.
Örüljek? Avagy művészi alkotás-e egy fotót megfesteni?
2012 februárjában, egy a zágrábi táncfesztiválon járva egy horvát festőnek (Hrvoje Puskaric) ki volt állítva néhány táncos festménye.
Egyik táncos ismerősöm, Niki felhívta a figyelmem, hogy az egyik „műve” az én egyik táncos fényképem megfestve egy az egyben.
A fényképet még 2011 áprilisában készítettem Temesvárott, és egy horvát lány (és a háttérben két magyar lány) táncol rajta.
Niki szerint ez hatalmas megtiszteltetés és örülnöm kell ennek, szerintem inkább komoly tiszteletlenség. Hogy miért?
Ugyanis a nevemet sehol nem látom, pedig az eredeti fényképen elég nagy betűkkel ott a vízjelem.
De ha nem lenne ott, akkor is simán tudhatná ki készítette a képet.
Igazi művészek ilyenkor úgy írnák alá a képet, hogy „after Miklós Mayer, by …”.
Ahogy látjátok, ezen csak az ő neve van (a jobb alul lévő névjegykártya alatt nem volt semmi).
Nem is értem: ha valaki napokat tölt el egy festménnyel, akkor az nyilván valami miatt tetszik neki.
Ezekután tényleg akkora dolog megemlékezni arról, ami alapján dolgozott? Persze a szerzői jogi törvény a fentieket megengedi, amennyiben magánhasználatról van szó, de ahogy tudom, ezeket komoly pénzekért meg is lehet venni.
Sajnos nem tudtam vele beszélni (pedig ott volt), jobb dolgom volt a parketten, mint szerzői jogokról diskurálni…
Iderakom a két képet más formában is, a függőleges vonalat balra-jobbra húzva jól össze lehet hasonlítani őket:
Együttállás: Hold, Jupiter és Vénusz triója a budai Várból fényképezve
2012 február 25-26-n felejthetetlen látványban lehetett része azoknak, akik napnyugta után felnéztek a nyugati égboltra: a Vénusz, a Jupiter és a Hold látszólag pár fokra megközelítették egymást. Sőt, a nagyon figyelmesek a Merkúrt is észrevehették, bár a Naphoz közel, messze a háromszögtől helyezkedett el.[Olvasd tovább…]➞