Egy “kísérleti” timelapse, 8 perc alatt így sül ki a csokis zabpelyhes keksz:
Budapest a köd alatt – Új timelapse videó!
3 hónappal ezelőtt ígértem, hogy a ködbe burkolt Főtáv kéményt ábrázoló képemből timelapse videó is látható lesz.
 |
| Az emlékezetes ködös januári reggel egy nyári nappal összehasonlítva. Középpontban a Főtáv Kunigunda utcai kéménye |
Most elkészült a videó és sok szeretettel osztom meg mindenkivel. Külön köszönöm Havasi Balázsnak, amiért felhasználhattam Ébredések című zenéjét.
Az összes képet gyakorlatilag egy helyről, a budapesti Hármashatár-hegy siklóernyős starthelyéről fényképeztem.
A videó megtekinthető a honlapomon is:
http://www.mayermiklos.com/Videos/Timelapse/i-tS9snZS/A
Ez egy ún. timelapse technikával készült kisfilm, amelyben pár másodperces időközökkel készült fényképek vannak összefűzve videóvá, ezáltal a valóságot felgyorsítva mutatva be. Jelen esetben 24 képkockát látunk másodpercenként, és a legtöbb résznél 2 másodpercenként csináltam fényképeket. Így azokat összefűzve, a valóságot 24 x 2 = 48-szoros gyorsításban láthatjuk.
Mit is látunk?
A hét csillagászati képe: a Tenerifén készült timelapse videóm!
Újabb meglepetés ért: a Magyar Csillagászati Egyesületnél “Tenerife hét” van, és ennek keretében a hét csillagászati képének a Tenerifén készült timelapse videómat választották meg 🙂
A videó készítéséről ITT olvashatsz.
Az én képem a nap képe a NASA-nál :)))
A fenti fényképemet – melyen az egész Budapestet takaró ködből csak az óbudai Főtáv kéménye látszik ki – 2013 június elsejére a NASA “A nap földtudományi képének” (EPOD) választotta meg.
[Olvasd tovább…]➞
Anyák napjára: tulipán és orgona makróval
Örüljek? Avagy művészi alkotás-e egy fotót megfesteni?
2012 februárjában, a zágrábi 1st Valentine’s Salsa Festivalon járva, vasárnap esti buli alatt egy horvát festőnek (Hrvoje Puskaric) ki volt állítva néhány táncos festménye, és ahogy Niki korábban már jelezte, az egyik „műve” az én egyik Temesvári fényképem megfestve egy az egyben. A fényképet még 2011 áprilisában készítettem Temesvárott, és egy horvát lány (és a háttérben két magyar) táncol rajta. Niki szerint ez hatalmas megtiszteltetés és örülnöm kell ennek, szerintem inkább komoly tiszteletlenség. Hogy miért?
 |
| Ebben a formában szerepel a kép az interneten |
Ugyanis a nevemet sehol nem látom, pedig az eredeti fényképen elég nagy betűkkel ott a vízjelem. De ha nem lenne ott, akkor is simán tudhatná ki készítette a képet. Igazi művészek ilyenkor úgy írnák alá a képet, hogy „after Miklós Mayer, by …”. Ahogy látjátok, ezen csak az ő neve van (a jobb alul lévő névjegykártya alatt nem volt semmi). Nem is értem: ha valaki napokat tölt el egy festménnyel, akkor az nyilván valami miatt tetszik neki. Ezekután tényleg akkora dolog megemlékezni arról, ami alapján dolgozott? Persze a szerzői jogi törvény a fentieket megengedi, amennyiben magánhasználatról van szó, de ahogy tudom, ezeket komoly pénzekért meg is lehet venni. Sajnos nem tudtam vele beszélni (pedig ott volt), jobb dolgom volt a parketten, mint szerzői jogokról diskurálni… A balra-jobbra nyílakkal jól össze lehet hasonlítani őket.