A fenti fényképemet – melyen az egész Budapestet takaró ködből csak az óbudai Főtáv kéménye látszik ki – 2013 június elsejére a NASA „A nap földtudományi képének” (EPOD) választotta meg.
Összehasonlításképpen, a második kép ugyanonnan készült és nyáron:
Sokan kérdezték, hogyan, honnan készült a kép, úgyhogy elmesélem.
2011 január közepén voltunk, amikor már napok óta tiszta és hideg éjszakák követték egymást, ami ideális felszíni ködök kialakulásához, ún. hőmérséklet inverziós hatás miatt (erről később). Azaz: a magasabb dombok, hegyek kilógnak a felhőből, én pedig szerelmese vagyok ennek a témának.
Egyik vasárnap este már látszott az időképen, hogy ilyesmi várható a következő nap reggel, ezért másnap korán keltem és az ablakon kinézve tényleg vastag köd fogadott! Bepattantam a kocsiba és irány a Hármashatár-hegy! Felfelé autózva már kb. félúton kiértem a ködből és az égbolt tiszta volt a fejem fölött.
Az első meglepetés a csúcsnál lévő parkolóban fogadott: a bringások és futók által ismert borjú nagyságú kutya jött felém 🙂 Régebben bringán kergetett meg jópárszor, utána meg két napfelkelte fotózásomat színesítette meg: pár méterre tőlem állva fél órán át konstans ugatott rám.
Mivel a csúcs felé vezető utat ez a fenevad őrizte, lementem a északkeleti irányba néző siklóernyős starthelyre, ahonnan remek kilátás nyílik, több panorámafotóm is készült innen (nagyban ITT).
Itt fogadott a lenti kép: egész Budapest vastag köd alatt, csak az óbudai Főtáv kémény (ezt meg a bázisugrók imádják) látszik. Sajnos az EPOD oldalán lévő leírásban ez rosszul szerepel, ugyanis én akkor úgy tudtam, hogy az óbudai gázgyárhoz tartozik, de azóta többen szóltak, hogy a Főtávé a kémény.
Szélsebesen állványra raktam a gépet, és az időzítő segítségével két másodpercenként exponáltam (hogy a későbbiekben timelapse videót tudjak belőle készíteni).
A fotózás elkezdésekor így nézett ki:
Majd 18 perc múlva, napkelte után:
A nap földi képének választott legfelső kép -a kettő között- napkelte után közvetlenül készült.
Az élesebb szeműek a távolban kivehetik a Mátra vonulatát: bal oldalon Galyatető, tőle jobbra Kékestető.
A következő kép már Szentendre irányában készült: bal szélén a Nagy-Kevély, oldalában Pilisborosjenő. Távolabb a Pilis, a Visegrádi-hegység és még a Börzsöny (jobb oldalt) is látszik.
Panoráma képen is megörökítettem:
Ezt a légköri jelenséget inverziós rétegnek nevezik: amennyiben tiszta a levegő (és nincs hó) a földfelszín éjszaka nagy mennyiségű hőt sugároz ki, és a vele érintkezésben lévő levegőt is magával hűti. Ezáltal egy bizonyos magasságig a levegő sokkal jobban lehűl, mint a fölötte lévő légrétegek. Alapból ugye mindig fent van hidegebb, ezért hívják ezt inverziónak. A kicsapodó pára (köd) ezáltal nem tud felemelkedni és ez az eredmény. A jelenség elég gyakori a Kárpát-medencében, különösen télen, nyugodt, csillagos éjszakákat követő reggeleken. Nem vagyok meteorológus, de remélem, hogy helyesen és érthetően magyaráztam el.Ígérem, hogy az ezt bemutató timelapse videóm is hamarosan elkészül, ezen gyönyörűen fog látszódni, ahogy a köd -mint a víz- hullámzik Budapest felett.
Addig is ajánlom a Tenerifén készült videómat 🙂
Frissítés: Az origo és a szeretlekmagyarország.hu is leközölte a fényképet, ezúton is köszönöm nekik, hogy segítettek több emberhez eljuttatni a munkámat!
Köszönöm a megosztást 🙂
