A teljes holdfogyatkozást 2019 január 21-n Vác széléről fotóztam: szerettem valami markáns földi tájat, objektumot komponálni a képbe, és nemcsak „telibe fotózni” a Holdat.
Mivel a Hold északnyugaton ment le, ezért adta magát, hogy a váci Dunai Cement és Mészművek gyára legyen a földi előtér. (Mindenki DCM-nek hívja, de a mai neve Duna-Dráva Cement Kft.).
A fogyatkozás első felét direkt kihagytam – tudtam, hogy nem fogok 4 órát a hidegben álldogálni. Ezért úgy döntöttem, hogy csak a végét, azaz a Holdnyugta előtti 1 órát kapom el.
Ez az egy óra is pont elég volt: -8 fokos hideg volt, amit elég nehezen viseltem 🙂
Az első képen (6:26-kor) a Hold teljesen a Föld árnyékában volt, ezért ennyire sötét és vörös. Gyakorlatilag a sötét csillagos égbolttal összemérhető fényességű a Holdkorong:
Mielőtt továbbmennék, egy kis elmélet: mi is a Holdfogyatkozás?
Holdfogyatkozás az az esemény, amikor a Hold belép a Föld árnyékába.
A fenti ábra kicsi megtévesztő lehet, mert a Föld árnyéka nem ilyen hatalmas, hanem meglehetősen kicsi: a Hold távolságában kb 2-3 szorosa a Földárnyék átmérője, mint maga a Hold. Szóval ezért van az, hogy nem minden teliholdkor „találja el” a Földárnyék a Holdat.
Van a Földnek egy „rendes”, teljes árnyéka, ez az umbra. A félárnyékot pedig penumbrának hívják. Szerintem a fenti ábra jobban elmondja, mint ahogy én leírtam…
Amikor a Hold teljes árnyékban van, az a teljes holdfogyatkozás, míg amikor csak a félárnyékban, az a részleges vagy félárnyékos holdfogyatkozás.
Hogy mennyire sötétül el a Hold, az jól látszik ebből a két képből.
Az első „sima” teleholdkor készült, míg a második a holdfogyatkozás teljessége alatt:
A két kép között 11 rekesznyi, azaz kb kétezerszeres fényességkülönbség van! Az első fotót simán kézből lőttem, míg a másodikhoz természetesen állvány kellett.
Ennyit az elméletről, vissza a januári hajnalhoz, amikor is kimentem a fogyatkozást fotózni!
Annyira jól sikerült kicentiznem az utolsó 1 órát, hogy a legelső képek elkészülte után a Hold elbújt a felhők mögött, és nem sok esélyt adtam neki, hogy újra előjöjjön.
Tehát az a kép, amit itt láttok első képként, az tényleg a legelső fotóm erről a hajnalról 🙂
Így bújt el a felhők mögött:
Szerencsére megérte várni, ugyanis újra előbújt valamennyire a Hold:
Sajnos ez se tartott sokáig, megint a felhők takarásába került. Tényleg azon gondolkodtam, hogy hagyom ezt a hideget, és ennyi volt a holdfogyi…
De gondoltam várok még, és addig fotóztam a DCM-et.
És tényleg megérte ottmaradni, ugyanis a Holdnyugta előtti percekre kiderült, és tudtam még fotózni!
Talán ezek lettek a legjobbak az összes közül. A Hold pont a cementgyár épülete felett haladt el:
Olyan, mintha csak egy átlagos holdsarló nyugodna le, de aki jól tájékozódik az égen, az tudja, hogy ha ez igazi holdsarló lenne, akkor nappal (déltájban) készült volna a kép.
Most azért látszik sarlónak a Hold, mert az egyik fele még a Föld árnyékában, míg a másik fele már a félárnyékban tartózkodott (ez a fényes rész). A sötétebb rész azért nem látszik, mert annyira sötét, hogy már beleolvadt a világosodó földi légkörbe.
Technikai infók:
- Canon 6D-vel, 70-200mm f/4 obival fotóztam az összes képet
- mivel a Hold mozog a Föld forgása miatt, ezért a záridőnek 1 mp-nél hosszabbat nem állíthattam be, különben bemozdult volna (hogy mi lehet a leghosszabb záridő, arra itt egy kalkulátor)
- itt a TPE link, ami mutatja, hogy honnan fotóztam, és merre néztem
Még pár kép…
Itt direkt úgy komponáltam, hogy látszódjon jobban a havas-deres táj is:
Az alig észrevehető Hold épp elbújik a Verőce felett lévő Fenyves hegy oldalában:
A Holdnyugta után még akartam csinálni werkfotókat, olyat is, amin én is rajta vagyok, de egyszerűen a hideg eluralkodott rajtam, és ezt az egy (nem is jól fókuszált) fotót préseltem ki magamból, aztán kocsinak vettem az irányt:
A következő, itthonról is látható teljes Holdfogyatkozás 2022 máj 16-n, azaz majdnem 3,5 év múlva lesz.
Ezt tudva még jobban örülök, hogy az ég ilyen kegyes volt hozzám, és sikerült lencsevégre kapnom ezt a jelenséget!
