2025 szeptember 7-n vasárnap, öt év után ismét teljes holdfogyatkozást láthatunk, éljen!!!
Ebben a bejegyzésben végigveszem, hogy mi is az a Holdfogyatkozás, mikor melyik fázist láthatjuk Budapestről, és hogyan tudjuk fotózni.
Mi a Holdfogyatkozás?
Mielőtt továbbmennék, egy kis elmélet: mi is a Holdfogyatkozás?
Holdfogyatkozás az az esemény, amikor a Hold belép a Föld árnyékába.
A fenti ábra kicsi megtévesztő lehet, mert a Föld árnyéka nem ilyen hatalmas, hanem meglehetősen kicsi: a Hold távolságában kb 2-3 szorosa a Földárnyék átmérője, mint maga a Hold. Szóval ezért van az, hogy nem minden teliholdkor „találja el” a Földárnyék a Holdat.
Van a Földnek egy „rendes”, teljes árnyéka, ez az umbra. A félárnyékot pedig penumbrának hívják. Szerintem a fenti ábra jobban elmondja, mint ahogy én leírtam…
Amikor a Hold teljes árnyékban van, az a teljes holdfogyatkozás, míg amikor csak a félárnyékban, az a részleges vagy félárnyékos holdfogyatkozás.
Hogy mennyire sötétül el a Hold, az jól látszik ebből a két képből.
Az első „sima” teleholdkor készült, míg a második a holdfogyatkozás teljessége alatt:
A két kép között 11 rekesznyi, azaz kb kétezerszeres fényességkülönbség van! Az első fotót simán kézből lőttem, míg a másodikhoz természetesen állvány kellett.
Szeptember 7-i Holdfogyatkozás időpontjai
(Nyári időszámítás szerint, Budapestre vonatkoztatva).
19:08 Hold felkel – ekkor már a Hold egyik fele a teljes, másik része még a félárnyékban van. Azaz bár technikailag telehold van, egy holdsarlót látunk majd felkelni
És a Holdsarló is már a félárnyékban lesz, így egyáltalán nem biztos, hogy észrevesszük szabad szemmel.
19:10 Nap nyugszik a túloldalon
19:30 Hold egésze belép a teljes árnyékba, azaz kezdetét veszi a teljes holdfogyi. Ekkor 3.5 fok magasan lesz a horizont felett, és a Budapest fényei is égnek majd.
Egyáltalán nem biztos, hogy annyira könnyen észre fogjuk venni a Holdat, különösen, ha nincs teljesen jó idő.
20:11 teljes fogyatkozás közepe
20:52 teljes fogyatkozás vége, a Hold elkezd kilépni a teljes árnyékból a félárnyékba
21:56 a Holdkorong másik oldala is elhagyja a teljes árnyékot, és innentől csak a félárnyékban van
22:55 Holdkorong teljesen elhagyja félárnyékot
Innentől egy mezei teleholdunk lesz (könyörgöm, ne hívd Vérholdnak, meg egyéb baromságoknak)
Az adatokat és ábrát a timeanddate oldalról vettem.
Lehetséges fotótémák
Érdemes megfotózni a különböző fázisokat és összetenni őket egy képre.
A piros képkeret mutatja, hogy egy full frame gépen mekkora területet fed le egy 50mm-s obi. Lejjebb látsz 50-s obival készített fotót, arról láthatod mekkora lesz a Hold.
Ha ügyesek vagyunk, a lényegi rész (teljes árnyékba be- és kilépés), bele fog férni. Klikk a GIF-re, hogy elinduljon:
Valami ilyesmire gondolok, csak épp fordítva fog állni a Hold (és sokkal halványabb lesz).
👆Ez egy „normál” lenyugvó teleholdas fotó, tehát a holdfogyatkozás alatt bal alulról fog jobbra felfelé menni a Hold (sokkal halványabb is lesz).
Ha teleobjektíved van, megfotózhatod a különböző fázisokat és egy képre montázsolhatod őket.
Expó beállítások
Ez az, amit előre nem tudok megmondani – nem tudom, mennyire lesz világos a Hold.
De néhány régi képem EXIF adatait megnézve, tudok támpontot adni.
ISO 100, F/2.8, 1/80 mp – a felkelő „normál” megvilágítású telehold épphogy látszik
ISO 200, f/8, 1.6 mp
Előkotortam a 2011-s teljes holdfogyatkozásról készített pár fotómat is.
Anno itt az volt a koncepcióm, hogy csinálok egy timelapse videót arról, hogy a Hold besötétül Budapest felett. Ami annyira „jól” sikerült, hogy a Hold tényleg eltűnt a videóról, mert a városhoz képest annyira sötét az árnyékban lévő Holdkorong.
Itt még a Holdfogyatkozás eleje: a sarló maga a félárnyékban lévő rész (látszik, mennyivel halványabb, mintha simán telehold lenne), a Hold eltűnt része pedig a Föld teljes árnyékában lévő fele.
Itt a Hold már szinte a teljes árnyékban. Ügyes szeműek észrevehetik a kis sarlót, ami a még félárnyékban maradt rész.
Canon 550D, 50mm f/1.4 obi, F/2.8-on, ISO 100-on. A sötétebb fotón 1/8, a világosabb 1/40 mp záridővel készült.
Záridő fontossága
A Hold is mozog az égen, ahogy a Föld forog (bár a csillagokhoz képest lassabban megy az égen).
Emiatt nem használhatunk akármilyen hosszú záridőt a Hold fotózásához sem.
Egy 50 mm-s objektívvel 2 mp simán mehet, de egy 150-600 mm-s objektívnál már bizony figyelni kell, hogy ne lépjünk át egy megadott záridő értéket.
Záridő: 200-as szabály
Csillagoknál szoktuk az 500 / gyújtótáv szabályt alkalmazni – pl. 24 mm esetén: 500 / 24 = 20 mp az a záridő, aminél a csillagok még nem mozdulnak be (full-frame szenzorra adom meg a gyújtótávokat mindenhol).
Ez sajnos nem igaz, a csillagok itt már is picit bemozdulnak, ha az ember rájuk nagyít. De ezt általában még elnézzük, mert a hosszabb expóval több fényt gyűjtünk be, ami által kisebb lesz a zaj.
Viszont a Hold fotózásánál az néz ki jól, ha a Hold egyáltalán nem mozdul be, és még belenagyítva is éles.
Tehát inkább 200 / gyújtótáv mm-ben záridővel számolj.
Mondjuk 50 mm-n 4 mp, de egy 600-as teleobi esetén már csak 1/3 mp ad éles eredményt!
Honnan fotózzunk?
Ha már voltál nálam bármilyen workshopon, tudod, hogy szeretem a csillagos eget, vagy akár a Holdat valamilyen földi „dologgal” összekomponálni.
Ez esetben szerintem Budapest tökéletes lehet – a Várból és Gellérthegyről nézve a keleti horizont teljesen tiszta, így jól láthatjuk majd a majdnem eltűnő teleholdat.
Fenti képernyőkép a The Photographers Ephemeris nevű programból származik, a bal felül lévő piros pöttyöt a Halászbástyához tettem le.
A tőle jobbra futó szürke vonalak mutatják, hol kel fel a Hold (felső szürke), és hol van az éppen kiválasztott időpontban (alsó szürke).
Innen nézve nagyjából a Four Seasons szálloda (Gresham Palota) felett lesz 19:30-kor, amikor a totalitás kezdődik.
Kíváncsi vagyok, látszani fog-e a fotókon 🙂
Programok, amik segítenek a tervezésben
Fotók a 2019 január 21-i Holdfogyatkozásról
Olvasd el az erről szóló élménybeszámolómat itt.
