Végre újra szabadszemes üstököst láthatunk, hurrá-hurrá!
A hivatalosan C/2020 F3 (NEOWISE) nevű üstökös az évtized első, szabad szemmel is jól látható üstököse.
A „jól látható” kifejezés félrevezető lehet: amikor én először megpillantottam 2020. július 10. hajnalán, annyira fényes volt, hogy simán látszódott a már vöröslő égbolton is (mert kb. fél órával elkéstem):
Aztán fotóztam másnap is, júl. 11. hajnalán, de ekkor bezavartak a felhők, és nem tudtam a kométa egészét megörökíteni.
Mindenesetre a magja elég jól látszik, és az is, hogy a csóvája milyen hosszú:
Hol és mikor látható a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös?
Kicsit bonyolultnak tűnhet első hangzásra, de július 12-től mind az esti, mind a hajnali égbolton látható lesz.
Ugyanis júl. 12-től a deklinációja +42 fok feletti, így Magyarországról nézve cirkumpolárissá válik (azaz soha nem nyugszik le).
De csak július 23-ig.
Július 18-án lesz a legészakabbra, 48 fokos deklinációval, azaz ilyenkor az alsó delelésében is 5-7 fok magasan lesz az északi horizont felett, ami kiváló lehetőséget fog adni egész eges montázsok, timelapse videók készítésére.
| Dátum | Rektaszcenzió | Deklináció | Csillagkép | Fényesség (magn.) |
| Július 5. | 05h 07.20m | +34°04.8’ | Auriga | 0.7 |
| Július 9. | 06h 34.38m | +40°24.3’ | Auriga | 1.2 |
| Július 13. | 07h 24.78m | +45°41.0’ | Lynx | 2.0 |
| Július 17. | 08h 40.20m | +48°11.1’ | Ursa Major | 2.7 |
| Július 21. | 10h 06.66m | +46°01.9’ | Ursa Major | 3.5 |
| Július 25. | 11h 20.33m | +39°40.1’ | Ursa Major | 4.3 |
| Július 29. | 12h 12.71m | +31°40.6’ | Coma Bernices | 5.1 |
| Aug. 2. | 12h 48.45m | +24°06.0’ | Coma Bernices | 5.9 |
| Aug. 6. | 13h 13.52m | +17°41.2’ | Coma Bernices | 6.6 |
(nem CET!)
Frissítés Sárneczky Krisztián jóvoltából (2020. júl. 15.):
Bár a NEOWISE-üstökös kómája egyértelműen a halványodás útjára lépett, még messze a vég, és a porcsóva is igen szépen mutat, így érdemes kihasználni a mai éjszakát, mert utána néhány felhős este következhet.
A ma éjszakai (július 15/16.) adatok a láthatóságáról Budapestre számolva. Dél felé haladva picit alacsonyabb magasságokkal kell számolni, de az eltérés nem jelentős.
Az adatok helyi időben (NYISZ):
Július 15., 22:00: északtól 30 fokkal nyugatra, 13,0 fok magasan
Július 15., 22:30: északtól 26 fokkal nyugatra, 10,7 fok magasan
Július 15., 23:00: északtól 21 fokkal nyugatra, 8,7, fok magasan
Július 15., 23:30: északtól 16 fokkal nyugatra, 7,1 fok magasan
Július 16., 02:00: északtól 9 fokkal keletre, 5,5 fok magasan
Július 16., 02:30: északtól 14 fokkal keletre, 6,5 fok magasan
Július 16., 03:00: északtól 19 fokkal keletre, 7,9 fok magasan
Július 16., 03:30: északtól 23 fokkal keletre, 9,7 fok magasan
Majzik Lionel kiváló ábrái a C/2020 F3 (NEOWISE) esti / hajnali láthatóságáról:
Milyen fényes a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös?
2020. július 3-án volt legközelebb a Naphoz (a Merkúr pályáján belül), innentől kezdve folyamatosan távolodik a központi csillagunktól, azaz a fényessége is csökken.
Ezt viszont ellensúlyozza, hogy a Földhöz egyre közelebb kerül, júl. 23-án lesz a legközelebb, 0,69 csillagászati egységnyire (azaz kb. 103.502.000 km-re).
Majzik Lionel fotója Tápióbicskéről kiválóan mutatja, hogy még közvilágítás mellett is könnyűszerrel látszott 2020. július 10-e hajnalán:
Az észlelések alapján a fényessége tényleg csökken, valószínűleg július eleji +1 magnitudóból a hó végére már csak 5-6 magnitúdó marad, azaz szabad szemmel épphogy látható lesz.
Tippjeim a fotózáshoz
Fotós szempontból az üstököst pontosan úgy kell kezelni mint bármilyen, fényesebb csillagot. Azaz pontosan ugyanúgy megy az égen, mint a csillagok, a fotózására is ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
(Aki nagyon akar, beleköthet a fenti mondatokba, ugyanis ahogy mindegyik üstökös, a NEOWISE is, mozog a csillagos háttérhez képest. De ennek a sebessége elhanyagolható a pár másodperces expók esetén)
Például, hogy a záridő nem lehet egy bizonyos értéknél hosszabb, mert különben a csillagok és üstökös is bemozdulnak (erről bővebben a Tejútfotózásos írásomban).
↓ Ide kattintva Te is letöltheted ↓ és bármikor magaddal viheted az ég alá.
Szerencsére az üstökös félúton van az Égi Egyenlítő és az Északi Pólus között, ezért lassabban vonul az égen, mint pl. az Orion csillagkép, ami az Egyenlítő mentén fekszik.
Érdemes használni a záridő kalkulátoromat (részletek itt arról, hogy mi is ez):
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 400 / gyújtótáv mm-ben szabályt alkalmazva éles, nem bemozdult csillagokat kapunk.
Azaz pl. egy full-frame gépen 200 mm-n fotózva 2 másodperces, 100 mm-n 4 másodperces,
Míg egy APS-C szenzoros gépen 100 mm-n fotózva 2,5 másodperces, 50 mm-n 5 másodperces záridővel nyugodtan fotózhatunk.
De persze, ha megengedünk egy kis „csíkot”, ami még kisebb méretben nem zavaró, akkor simán lehet a hagyományos 500-as szabállyal számolni (vagy akár 600-zal).
Ezt a fotót 109 mm-en készítettem, 5 másodperc záridővel – ilyen „kis” méretben nem látszanak az apró csíkok:
Belenagyítva viszont már látszik, hogy az üstökös és a csillagok is pici csíkot húznak:
Ha megvan a megfelelő kompozíció és expozíció, akkor érdemes egymás után több fotót készíteni.
Ennek legegyszerűbb módja, ha „Sorozat” módba tesszük a gépet, és zárjuk a távkioldón az expógombot.
Vagy, ha nincs távkioldó, akkor érdemes a késleltetett sorozat módot használni (legtöbb gépen van ilyen).
Ha rendelkezésünkre áll egy több fotóból álló sorozat, akkor ún. stackeléses technikával könnyedén lehet csökkenteni a zajt.
Erre két kiváló szoftver a Deep Sky Stacker és a Sequator.
Utóbbi esetében még azt is meg lehet adni, hogy a fotó melyik része a földi előtér, és melyik a mozgó égbolt, és ennek megfelelően a program okosan stackel. Azaz, mind a földi, mind a csillagos részek élesek maradnak úgy, hogy közben a zaj nagyban csökken.
A legjobb hazai fotók a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről
Schmall Rafael fantasztikus fotója éjszakai világító felhőkkel és a Badacsonnyal megspékelve:
Landy-Gyebnár Mónika inverz fotóján kiválóan látszik a csóva szerkezete:
Mónika egy timelapse videón is megörökítette, ahogy a július 12-i éjszakán a Tihanyi Apátság felett, már cirkumpoláris égitestként halad az alsó delelése felé:
Majzik Lionel elképesztő fotója egy átalakított Canon 1300D géppel és 80/400 mm távcsővel készült, 18 x 9 másodperc összegzésével (vezetett asztrofotóról van tehát szó):
Tuszinger Károly fotói:
dr. Beinrohr László tökéletes asztrotájkép kompozíciót készített azáltal, hogy a Pannonhalmi Apátságot választotta földi előtérnek:
Német Zsolt Dobogókőről fotózta a nem mindennapi látványt:
Szémár Ferenc (akiről már írtam a blogon), szintén Dobogókőről készítette ezt az 5 percenkénti montázst, mely jól mutatja a NEOWISE üstökös cirkumpolaritását (hogy soha nem nyugszik le):
Csernok Gyula a nógrádi várat választotta előtérül:
Tóth Gergő a zeleméri templomrommal komponálta össze az üstököst – a képnek így olyan hangulata van, mint amikor az ember arról olvas történelemkönyvekben, hogy az üstököseke régen baljós égi jelnek tekintették:
2020. július 14. este 22:30 körül én is megörökítettem a váci Dóm felett – az égbolt bár párás és felhős volt, nagyon szépen látszott a több fok hosszú csóva:
Francsics László, a Magyar Asztofotósok Egyesületének elnöke (róla és munkáiról már többször írtam), a tőle megszokott minőségben, vezetett asztrofotós technikával örökítette meg a NEOWISE üstököst Dobogókőről.
Ezidáig ez a legjobb magyar fotó, amin ennyire jól kivehető a kékes színű ioncsóva.
(Nem azért nincs magyar kép az ioncsóváról, „mert nekünk nem megy”, hanem a nem optimális, párás légköri viszonyok miatt.)
Érdemes megnézni Magyar Asztrofotósok Egyesületének oldalán lévő hazai képválogatást is.
Szintén László alkotása ez a timelapse videó is, szintén a Prédikálószékről. Jól látszik, hogy mit jelent az, hogy cirkumpoláris az üstökös.
Nem hazai alkotás, de muszáj idetennem Seán Doran alkotását, aki az ISS-en lévő egyik fényképezőgép timelapse szekvenciáját lassította le annyira, hogy a videó sebessége a valósággal megegyező legyen (3:20-tól látszik a NEOWISE üstökös):
Egy állóképen megjelöltem, hogy mit is látunk:
Érdekességek a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről
Mi az a por- és ioncsóva?
Az üstökösöknek jellemezően két csóvája van: a por- és ioncsóva.
Mindkét esetben az üstökös jégből-porból álló maganyagának a Nap hője által kipárologtatott és elhagyott részecskéit látjuk, csak épp máshogy „fújódnak”.
A főként porból álló porcsóva az, ami az üstökös pályagörbéjét követi – ezek azok a porszemek, amit az üstökös elhagy, és később meteorokként találkozunk velük a Földön.
Míg az ioncsóva főként gázokat tartalmaz, melyeket a napszél ionizál, és így a Nap mágneses mezejének megfelelően állnak be – az ioncsóva mindig a Nappal ellentétes oldalon alakul ki.
Michael Jäger ezen fotóján fantasztikusan jól látszik a külön irányokban álló ion- és porcsóva:
C/2020 F3 (Neowise) 2020 july 12 UT 21.30, mountain location, 3 panels Tele f-135/2.8 and CCD filter blue,
— Michael Jäger (@Komet123Jager) July 13, 2020
tail >20° large https://t.co/lOCLdVvutT
Michael Jäger pic.twitter.com/up4FsWs2q7
A bal oldali, egyenesen felfelé álló csóva az ioncsóva, a jobb oldal görbe, a porból álló csóva.
Ha a Föld, a Nap és az üstökös pályája úgy áll egymáshoz, a két csóva egészen nagy szöget zárhat be egymással, pl. Hale-Bopp üstökös esetében jól látszódott (ezen a Wikipedia oldalon még több infó és kép van).
Milyen hosszú a C/2020 F3 (NEOWISE) ioncsóvája?
Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület Üstökös szakcsoportjának vezetője válasza egy FB csoportban, melyet változtatás nélkül bemásolok ide (az engedélyével persze).
Milyen hosszú a valóságban a NEOWISE-üstökös csóvája?
Az ioncsóva esetében könnyűnek tűnik a válasz, hiszen az a Nappal ellentétes irányba mutat, ráadásul egyenes is, így a Földhöz és Naphoz viszonyított helyzet alapján egyszerű szögfüggvényekkel elvégezhető a számítás.
Csakhogy – mint általában – ez sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik.
Az 1996-os Hyakutake-üstökös óta tudjuk, hogy az ioncsóvák görbülhetnek, azt pedig korábban is tudtuk, hogy irányuk eltérhet a Nap-üstökös rádiuszvektor irányától.
Azért az alapfeltételekkel élve vélhetően jó közelítést kapunk, ehhez pedig a következő képletet kell használni:
R*sin(L)/sin(phase-L)
ahol R=földtávolság CSE-ben, L=csóva hossza fokban, phase=fázisszög fokban, az eredmény pedig CSE-ben.
Ha mondjuk Jäger mester július 12. esti, mellékelt felvételét nézzük (lásd feljebb), és 20 fokosnak fogadjuk el az ioncsóvát, akkor az R értéke 0,84 CSE, a fázisszög pedig 103 fok volt, így, ha nem rontottam el semmit, akkor 0,29 CSE-t kapunk a csóva hosszára, ami közel 45 millió km-t jelent.
Az már úgy szép, a Nap-Föld távolság közel harmada, a Nap pedig majdnem pórázra tudná vele kötni a Merkúrt.
Miért így írjuk helyesen a nevét?
Ismét Sárneczky Krisztiánnak adom át a szót:
Miért NEOWISE, a NEOWISE?
Mint az üstökösök nevének bősz őre, szinte mindenkinek szoktam szólni, hogy javítsa ki a Neowise írásmódot NEOWISE-ra.
De miért csupa nagybetű ez a név?
Azért, mert ezt az üstököst egy műhold fedezte fel, amelyeknek mindig jó hosszú neve van, de éppen ezért kitalálnak nekik valami rövidítést, ami egy mozaikszó (tulajdonnévi betűszó), és amely csupa nagybetűvel írandó.
Ráadásul ez a műhold közben még nevet is változtatott. Így lett az eredetileg WISE műholdból (Wide-field Infrared Survey Explorer) földközeli objektumokat kereső WISE (Near-Earth Object WISE), azaz NEOWISE.
Az üstökösök hivatalos nevénél pedig** megtartják a csupa nagybetűs írásmódot**. Ha pedig a jelölését, a C/2020 F3-at is kiírjuk, akkor még zárójelbe is kell tenni a nevet.
Sajnos mára már egyre kevesebb az ember által felfedezett üstökös, l. Halley, Bradfield, vagy Lovejoy, így terjednek a csupa nagybetűs nevek (idén is korábban az ATLAS és SWAN üstökösökért izgulhattunk).
De amíg egy Jonh Neowise, vagy Jesús Atlas nevű ember nem adja a fejét üstökösök vadászatára, és nem arat sikereket, addig ezeket a neveket csupa nagybetűvel kell írni.
Csatoltan a március 27-ei felfedező képek kompozitja a NASA jóvoltából. A piros az ekkor még igen halvány, 15 magnitúdós üstökös 90 percenként rögzítve.
– Sárneczky Krisztián
Azaz kétféleképp írhatjuk helyesen:
- C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös
- NEOWISE üstökös – ez viszont azért nem szerencsés, mert a jövőben lehet, hogy még lesz a NEOWISE szonda által felfedezett másik üstökös
Mikor tér vissza legközelebb / mikor volt itt legutóbb?
Erre a kérdésre megint Sárneczky Krisztián válaszolt egy FB csoportban.
Na de mikor volt itt legutóbb a NEOWISE-üstökös?
Az utóbbi napokban több helyen belefutottam, hogy 7600 éves az üstökös keringési ideje.
Ami akkor igaz, ha megmondjuk, hogy mikor annyi!
Ugyanis ezek az apró, pár km átmérőjű vándorok nagyon érzékenyek az óriásbolygók perturbációira (zavaró gravitációs hatásaira – Miklós), és ilyen hosszú keringési idők esetén egy csekély pályaváltozás is évszázadokban, évezredekben mérhető változást okoz.
A mostani előrejelzéseket praktikusan olyan pályaelemek alapján számoljuk, amelyek a perihélium időpontjának környékére vonatkoznak. De ismerünk egy ún. original és future periódust, amely arra az időszakra vonatkozik, amikor még nem érte el, és már elhagyta az üstökösmag a nagybolygók térségét.
Természetesen a kapott értékeket a megfelelő bizonytalansággal kell kezelni, hiszen a sok ezer éves keringési idejű pályából mi csak pár hónapot, maximum pár évet látunk. Igaz, napközelben nagy utat befutnak, de az üstököscsóvák nem nőnek a zenitig – sajnos.
Nos, a számomra jelenleg elérhető legpontosabb, március 27. és június 5. közötti 335 észlelés alapján számolt pályaelemek szerint a napközelség időpontjában 6960 év volt a keringési ideje, ám a bolygók perturbációi befelé jövet jelentősen meghosszabbították a keringési időt, amely eredetileg 4560 év volt. Ennek bizonytalansága persze 100-200 év is lehet, de a legutóbbi látogatása nagyjából pont arra az időszakra tehető, amikor a gízai piramisok is épültek.
Hogy milyen fényes lehetett, azt sosem fogjuk megtudni, lehetett a mostaninál látványosabb, mert elvben fele olyan közel is jöhet hozzánk, mint most fog, de akár észrevétlen is maradhatott, ha rossz hónapban érkezett.
Érdekes, hogy távozóban már alig érik majd perturbációk, így visszatérése kb. 7000 év múlva várható.
– Sárneczky Krisztián
Hasznos linkek, írások a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről
Sárneczky Krisztián írása az első hazai észlelésről
Minden infó a NEOWISE üstökösről a The SkyLive oldalon (angol)
A Turista Magazin képes összeállítása a NEOWISE üstökösről
Ha van tipped, hasznos infód, javítanivalód, kérlek írd meg hozzászólásként!
